A mai nap apropóján érkezik a folytatás az első részhez, ami az Elengedésről szól.
Mint már írtam róla, ez az egyik legnehezebb feladat, ami egyébként pedig nem lehetetlen. Ez egy körkörös folyamat, az élet - akár akarjuk, akár nem - úgy hozza, hogy ami/aki közel áll hozzánk, elveszi tőlünk, ha más nem, halállal vagy úgy hogy eltűnik/elveszik (tárgyak például). Ha már az elején nem jól állunk az adott emberhez/érzéshez, az elengedése fájdalmas. Ezért fáj annyira az elengedés. Mint egy kártyákból álló vár, ha instabil vagy gyenge lábakon áll az alsó szint (elfogadás), a felsőbb szintek meginoghatnak és ledőlhetnek.
Forrás: Pinterest
Ez egy újabb fontos dolog, amivel nem árt tisztában lenni. Sokszor azért nem vesszük ezt észre mert a jót könnyen megszokjuk és túlságosan aminek következtében erős/görcsös ragaszkodás alakul ki ami blokkolja az elengedést segítő energiákat. Jómagam sokat olvastam utána a témának hiszen sok bajom származott ebből és mindez csak akkor tudatosult bennem mikor már a második esernyőmet hagytam el. Az elsőt ajándékba kaptam és mérges voltam mikor elveszett. A következőt magamnak vettem és csak vállat rángattam mikor az sem volt meg. Ennek példáján felbuzdulva eldöntöttem hogy ha majd lesz valakim akit szeretek teljes szívből, őt majd csak annyira engedem belemászni az életembe s szívembe/lelkembe míg nem érzem a határt. Természetesen nem így lett. Visszatekintve minden értelmet nyer. Bikaként sokszor túlzottan ragaszkodtam a környezetemhez, az abban lévő tárgyakhoz és emberekhez, nem kellett volna.
Forrás: Pinterest
Keserédes vigasztalás, hogy amitől nem szabadultam meg magamtól, azt az élet vette el tőlem és mikor kellően padlón voltam, már sírni sem tudtam többet emiatt. Akkor döbbentem rá hogy mit kellett volna tennem. Ha sokszor megégeti magát az ember, előbb vagy utóbb tanul belőle, velem is ez történt. Elengedni nem könnyű de megéri már az elején megfelelően kezelni az életben fellépő helyzeteket, embereket hogy utána könnyebb legyen az elengedés ami elkerülhetetlen.
Forrás: Pinterest
A legnehezebb talán az embereket elengedni noha mániákus tárgy és emlékgyűjtővel is találkoztam már akik egyszerűen semmi pénzért nem voltak hajlandóak megszabadulni a tárgyaktól, amiket egyébként nem is használtak, többnyire porosodtak a polcokon vagy régi kapcsolatukból őrizték például barátnőjük szoknyáját vagy férjük parfümjeit. Mindig eszembe jut az egyik kereskedelmi tévén futott műsor, a Meri vagy nem meri? c. adás. Tulajdonképpen az elengedés is egy teszt, mered vagy nem mered kiengedni az adott embert vagy tárgyat kezeid görcsös markolásából.
Folytatása következik.
Comments
Post a Comment