Lépcsőfokok a tudatosodásig - " Gratulálok fiam, fapofával végig ülted a vasárnapi ebédet, pedig anyád csak egyszer sértődött meg közben" - Te is szerepet játszol?

Közeledik a húsvét amikor összegyűlik a család, megpróbáljuk félretenni nézeteltéréseinket, haragunkat, leülünk egy jót ebédelni húsvét vasárnapján és asztal borogatás, anyázás a vége, nincs elég pénz, nehéz munkát találni, fizetés nem üti meg a kért szintet, meg hát előjönnek több éves vagy huszon-harminc-negyven évvel ezelőtti sebek.
Már a húsvétnak sincsen húsvét feelingje mert kiment a divatból az ami régen még értékelhető volt. Férfi csokit, sütit és pénzt kap, a nőnek meg lóg nyelve mert nagytakarít, süt-főz hogy megfeleljen a húsvéti elnyomásnak. Hol van ebben az igazság? Igazság nincs, különböző nézőpontok vannak.

Forrás: pinterest

Vegyük fel a fapofát vagy mondjunk nemet? Mindig mérlegelj a döntés előtt, de ne sokat. A 'hagyomány kedvéért' összeülni a már hónapok vagy évek óta nem látott rokonaiddal és ismerőseikkel nem mindig jó megoldás. Susan Forward: Mérgező szülők c. könyvében említést tesz a szülők típusairól és külön bekezdést szentel az irányító szülőknek akik ünnepek alkalmával karácsonyi ajándékként osztogatják a bűntudatot, hajnaltól vakulásig majd megszakadnak, idegesek és megmondják a gyereknek hogy mit és hogyan segítsenek, talán te is ismered ezt a fajta viselkedést. Pft. Ha egy családon belül megoldatlan problémák és konfliktusok vannak, az ünnepi pillanatok felerősítik a már meglévő -egyébként csak feladatnak minősülő - helyzetet/helyzeteket. Sokan rettegnek vagy a hátuk közepére kívánják az ünnepeket és ezt a szülő nem érti, mert ő akar megfelelni csak a gyereket használja fel eszközként.

Forrás: pinterest

A gyerek mindig őszinte. Ha nem tetszik neki a nagy családi felhajtás, ha nem itatja át a szeretet, hagyomány, jó érzés a készülődést, a gyerek lázongani fog. Lázadj? Ha már nem vagy gyerek, elkéstél vele. Az a szülő aki elnyomás alatt van és megfelelési kényszerben szenved, most sem fogja megérteni hogy ez neked miért rossz. Wass Albert mondatára emlékezzetek: 'Nem harcolhatunk valami ellen. Annak semmi értelme. Valamiért kell harcolni.'

 Mint mindig, most is hagyhatod mindenkinek hogy a nyakadra üljön és rámenjen a hétvégéd arra hogy körülötted mindenki problémázzon és szidja a másikat de annak semmi értelme. Hagyományszerető vagy, megteszed, ám legyen. Néha az életben nem az történik ami éppen akkor jónak tűnik, az élet tesztel minket. Ha nem akarsz rosszban lenni az ismerősökkel vagy a kötözött sonkát lenyomni a torkán tiszta utálatból, jusson eszedbe hogy egyszer minden véget ér és semmi nem tart örökké. Téged csak az érdekeljen hogy aznap és másnap milyen odakint az idő, nézz egy jó filmet vagy egyél egy jó ízűt. Persze minderre semmi szükség ha nálad rendben van a húsvétolás, karácsonyolás és szeretsz velük együtt lenni, akkor adj hálát amiért ilyen szerencsés vagy.

Forrás: pinterest

Tehetsz az elnyomás ellen úgy, hogy elmondod őszintén hogy téged mi zavar és akkor már minden úgy alakul ahogyan kell lennie, te  megtetted amit kell. Ha magasabbról szemléljük az egészet, nem is az időveszteség a legnagyobb fájdalom hanem amit a lélek elszenved - ha nem tudod kellően lazán kezelni. Ha a szív, a test motorja besokall, az nem tesz neked jót. Mindig hangsúlyozom hogy ha nem az utadat járod, ha nem vagy Önmagad, ha nem érzed magad jól kívül-belül, ha hagyod hogy elnyomjanak (de nem teszel ellene semmit) az most vagy később bármikor szívcsakra működési zavart vagy depressziót/vérnyomás problémákat okozhat nem is beszélve azokról az emberekről akik emésztési problémákkal kínlódnak és nem tudják hogy az étel felett használatos szitokszavak, a kiabálások milyen mértékben negatív energiákat adnak az amúgy finom töltött káposztának vagy kötözött sonkának aminek köszönhetően nehezebben tudunk emészteni, felpuffadunk, felmegy a cukrunk, leesik a vérnyomás, aztán jön a riadalom és mindenki becsapja maga mögött az ajtót idegességében ha nem betegednek le de befejezték az ebédet és megint nem akarják egymást látni augusztus 20-ig.